Ha esik, ha fúj, mi megyünk!

Valaki már javában meleg égövön kiváló körülmények között, valaki görgőn vagy futva, úszva, sífutva, kondizva vagy egyéb sportot előnybe részesítve, de valamilyen formában már készül az idei versenyszezonra. Mi sem vagyunk ezzel másképp és az előbb felsoroltak közül természetesen mi is alkalmazzunk jó néhányat (bár edzőtábor az nuku) 🙁 de, hogy a monotonitását megtörtjük és, hogy el ne felejtsük, milyen is valójában kint kerékpározni, a mai napon (is) Pityikusz és jómagam 🙂 bringára pattantunk, hogy az egyik kedvenc nyári edzőkörünkön csapassunk egy jót. Természetesen terepről lévén szó mountival mentünk. Az időjárás eleinte szépen alakult, már a nap is ki ki sütögetett, de a végére elég jó kis havazás és szél nehezítette dolgunkat.

Ma11

A Hangonyi tó is alszik még 🙂

Ez a kör egyébként a Hangonyi tó-tól indul, amit többféleképpen is befejezhetünk edzettségtől, időjárástól, na és kedvtől függően. Mielőtt aszfaltról balra lekanyarodva elértük a tavat és a terepet, addig Ózd és Hangony közötti 10km hosszú műúton könnyedén bemelegítettünk.

Ma7

Balra be! Kezdődik a terep

Ennyi aszfalton való tekerés pont elég is. Ezalatt az idő alatt nem fagy még meg az ember. 🙂 Miután lekanyarodtunk az aszfaltról a tó felé, rögtön hó és jég fogadott bennünket, amitől gyorsan visszább is vettünk addigi tempónkból, viszont a terhelés szépen kezdett megnövekedni, na és a technikai tudást is elő kellett venni, mert elég rendesen csúszott. A tó mögött található forrástól jobbra haladva a völgyben kezdődik meg az igazi móka. Szép lassan elkezd emelkedni a dózerút, ami eleinte egész jól járható volt, majd később egyre csak havasabb és jegesebb lett, ami már nem volt annyira élvezhető. Elég keményen szívta az erőt.

Ma27

Nem volt egyszerű a kb. 10-15cm-es fagyott hóban a haladás

Kb. már a 3/4-nél lehettünk a mászásnak, amikor egy kidőlt fa keresztezte utunkat. Ez számunkra nem is okozott gondot, ám a vadászok itt nem tudtak továbbmenni és innentől az autó nyoma megszűnt, így teljesen szűz 🙂 (ami ebben az esetben nem is olyan jó) 😀 hóban folytattuk a mászást, amiből volt még jó 2km. Ez a 2km egy elég kemény erőfejlesztő edzésnek is beillett, mert még 32-28-as áttétellel is komolyan kellett terhelni a pedálokat! Ha lenne wattmérőm, akkor az biztos nem mutatott volna ezen a szakaszon 300W alatt. 🙂

Ma20

A fák is nehezen bírják a kiképzést

Nagy nehezen csak felértünk a tetőre, ami közel egy órát vett igénybe :), majd gyorsan szembesültünk vele, hogy a Palina völgybe vezető lejtőt sem járták, így letaposott nyom híján lefelé is hajtanunk kellet, így változtattunk eredeti elképzelésünkön és nem Palinának vettük az irányt, hanem inkább jobbra fordulva visszakanyarodtunk Kissikátornak, mert arra volt egy terepjáró nyom, amiben azért csak könnyebb haladni, mint a megfagyott hóban kínlódni. Ennek a lejtőnek az eleje egész jó volt, bár a fékeink (nekem V, Istvánnak pedig koppig kopott betét) nem sokat fogtak ebben az időben, na meg később egyre jegesebb lett az út és csak nagyon odafigyelve lehetett közlekedni, mert gyorsan földet foghattunk volna, aminek a vége sérülés is lehet. Az pedig nem lett volna jó így szezon előtt, így szép lassan begurultunk Sikátorba, majd onnan már aszfalton vettük az irányt hazafelé. Sajnos az idő ekkorra elégé elromlott és jeges/havas eső és szél nehezítette dolgunkat, na meg rossz volt a világos havas táj után a szürke vizes aszfalton hazajönni. Ettől függetlenül egy jót bringáztunk, ami 2 óra 34 percen keresztül tartott 127-es átlag és 165-ös max pulzussal (nekem), valamint 1560kcal égettem el.

Ma34

És a vége

Az útvonalat mindenkinek ajánlani tudom/tudjuk, mert nagyon szép helyen vezet, illetve a terep se annyira veszélyes. (mondjuk ez inkább nyáron jellemző) 🙂 Viszont így téli körülmények között teljes embert kíván, mert hóban kemény a haladás felfelé illetve a bringát is tudni kell kezelni, ami nagy koncentrációt igényel még síkon is és ez igénybe veszi az agyat rendesen. Szóval mentálisan is ott kell lenni a szeren. 😀

És itt jutott eszembe egy LGT számnak a szövege, ami így hangzik:

„Csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja, hogy végig csinálja”  😀

Kitartást nektek! Néhány hét és itt a tavasz! (vagy nem) 🙂

Fotók:

%%wppa%% %%album=15%%

 

 

Flag Counter

Share Button

1 comment

  1. Endrész Tamás február 10, 2013 12:46 du. 

    Gondolom nagyon élvezetes túrát csináltatok, szép és kemény terepen, nem kevés motivációval. A bringázás szeretete, az erőnlét felmérése és a kihívás ami egy nem igazán bringás időben is kicsalja az embert. Gratulálok

Leave a comment