A salgótarjáni MTB Magyar Kupa után nem jelentkeztünk versenybeszámolóval, ezért most a május 10-11. hétvégét szeretnénk egy „blokkban” összefoglalni.
A saras és a vártnál kicsit szerényebben sikerült salgótarjáni Magyar Kupa futam után egy hétvége szünet következett, ahol a tervek szerint hosszabb edzéseknek kellett volna szerepelniük, ám a kiszámíthatatlan csapadékos időjárás felülmúlta azt. Így még mindig nem elég kilométerrel álltak oda versenyzőink a következő Magyar Kupához, amelynek 2. fordulóját a Tatabánya mellett elhelyezkedő Várgesztesen rendeztek. A futam rajt-cél központjául a tökéletes helyszínnek bizonyuló várgesztesi Villapark szolgált, ahol normális parkolás, tisztálkodási és étkezési lehetőség várta a versenyzőket. A park körül kijelölt pálya kb. 4,5km hosszan nyújtózott el, ami kb. 2km egyfolytában tartó mászásból és kb. ugyanennyi lejtőzésből állt, kicsit kiegészítve egy sík/hullámos résszel. Szóval túlzott izgalmat nem okozott senkinek sem. A technikásságát talán annyi adta, hogy az előző napi esőzés nem száradt fel teljesen, valamint az egy nyomsávos részeken a bozót és az aljnövényzet belógott, így a kanyarok beláthatatlanok maradtak. Mivel ilyen „közel” kellett utaznunk, ezért csak két Master1-es versenyzőnk Frölich Tamás és Kovács István „Pityikusz” vállalták a megmérettetést, így elég foghíjasan voltak az ÓKE-sok a mezőnyben.
A kategória rajtja az eddig megszokottaktól eltérően 13:30-ra került át, ami ez esetben jól is jött versenyzőink számára, mert így elegendő volt aznap leutazni a versenyre. A táv nem kevesebb volt, mint 4 kör. A rajt ellövésekor István és Tamás is jól elkapta a „fonalat” és az élmezőnyben kezdhették meg a versenyt. A sík kezdésnek köszönhetően az első kilométereken elég nehezen szakadt szét a mezőny, sőt ez jellemző volt az egész versenyre, hiszen ez az a kategória, ahol az egyik legkiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Miután megkezdődött a hosszú mászás, az élen állók próbáltak nagyobb tempót diktálni, amit ekkor még mindkét versenyzőnk sikeresen átvett, így a második kört néhány másodperces különbséggel kezdhették meg. Sajnos ez a továbbiakban megbosszulta magát, így a kevésbé bekezdők szép sorjában értek fel, aminek az lett a vége, hogy István a 6., Tamás pedig a 10. helyen zárta a versenyt.
Mi tagadás ettől azért mindkét versenyző jobb eredményt várt a tatabányai hétvégén.
Tour de Tiszató
Még szombaton kiváló időben versenyeztek mountisaink, addig vasárnap az országúti kerékpározást kedvelőink a 7. Intersport Tour de Tisza-tó elnevezésű 65km hosszú mezőnyversenyen végig zuhogó esőben, elég mostoha időben mérettették meg magukat. Az amúgy is keskeny gátszakaszokat tartalmazó nyomvonal ezen körülmények között még veszélyesebbé vált, így különösképpen figyelni kellett a bukás elkerülése érdekében. Szerencsére klubunk indulói a balesetveszélyes szituációkból kimaradtak és Farkas Balázsnak köszönhetően az U19-es korosztály mezőnyében egy kiváló 5. helyezést sikerült elérnünk. A kicsivel idősebb korosztályban (M3) Petákné Ráczkevi Zsuzsanna ért el 10. még Farkas László (M3) 17. helyezést.
BundesLiga
Vasárnap nem csak országúton, hanem terepen is érdekeltek voltunk, igaz kicsivel arrébb, úgy 1200km-rel, ahol a Németországban élő Peták Levente állt rajthoz a Bundesliga első fordulóján Saalhausen-ben. Levente ezúttal jó nagy fába vágta fejszéjét, hiszen nem kisebb név szerepelt a mezőnyben, mint a londoni olimpián 7. helyezést elérő és világkupa dobogójára is többször odérő Manuel Fumic. 🙂 Az erős mezőny mellett természetesen a pálya sem hajazott az itthon megszokottakhoz, amit az óriási sár még technikásabbá varázsolt. A cél nem is volt más, minthogy tisztességesen befejezni a versenyt, ami többé kevésbé sikerült is, így Levente a 26. helyen zárta a futamot!
Levi beszámolója a versenyről:
Sziasztok!
Elég rég jelentkeztem már beszámolóval, így most összefoglalnám az elmúlt hónapok történeseit pár sorban. Legutoljára egy tavalyi német verseny után jelentkeztem. Na! Azóta sok minden történt velem! Munkamból adódóan, mivel este 8-ig dolgoztam tavaly év végére felszedtem pár kilót, úgy összesen kb 8-10kg-ot. Majd január elsejétől munkahelyet váltottam, a jobb időbeosztás reményében ami elősegitheti a felkészülésemet az idei évre. Kis idő elteltével kiderült, hogy rossz váltas volt, ezért visszamentem a régi munkahelyemre bringát szerelni, de csak részmunkaidőben dolgozom, így van időm mellette edzeni. Úgyhogy most így állok munkával és sikerült visszafogynom is! 🙂
Januártól februárig inkább hosszabbakat edzettem, és elég sokat futottam, ami elősegítette a fogyást, valamint néha kondiztam is erőfejlesztés gyanánt. Majd február végén sikerült elmennem baratnőmmel Fuerteventurara közel 2 hétre, ahol elég sokat sikerült bringáznom, kb 1000km-t sok szinttel, és mégtöbb széllel! Néha elég utálatos volt! 🙂 Hazaérve, inkább az edzések már rövidebbek de erősebbek lettek és orientáltabbak a versenyekre. Márciusban már részt vettem két verseny is ahol még hobby kategóriaban indultam (licensz hianya miatt), mindkét alkalommal közel 40-45fős mezőnyben 5. és még egy 5. helyezést szereztem meg, nem sokkal elmaradva az elsőtől.
Edzéseket folytatva, koncentráltam az április közepén megrendezett LBS kupa sorozat első futamára, ahol már az Elit mezőnyben indultam (megerkezett a licenszem J ). Ez egy igazi fekete leves volt. Nem éreztem magam rosszul a versenyen, de a mezőny az elég kemény. Nem is szaporítanám a szót erröl a versenyről, 11. lettem , rövid pályán 1 kört kaptam az elsőtöl, ami kb 8 perc hátranyt jelentett. Most hétvégen a következő forduló a sorozatban, ugyanazzal a mezőnnyel, meglátjuk a fejlődést. 🙂
Még egy versenyen voltam az elmúlt időszakban, ez pedig a német Bundesliga elsö fordulója volt. Annyit kell tudni róla, hogy C1 kategórias a verseny, és már az előnevezésen lehetett látni, hogy ez elég kemény menet lesz. Nemzetközi versennyé nőtte már ki magát a sorozat, ennek köszönhetöen eleg sok belga, holland, svéd na meg persze német versenyző volt jelen. A rajtlistán a legerősebbnek a Dél-Afrikában rendezett MTB világkupán 2. helyezés elérő Manuel Fumic volt vélhető. De listán volt meg pl a Focus Team-ből Markus Schulte-Linzum is. Szombaton indultunk a 260km-es útra a verseny helyszínéig. Ott egész héten esett az eső, és kicsit hideg is volt (úgy 8-10 fok). Már a pályabejárást is elég durván körülmények között mentem végig, szakado esőben, 9 fokot mutatott a hőmérő, na meg persze a nagyon brutál pálya! A rajthelyszínt elhagyva, rögtön 15% fölötti emelkedő, majd kis pihenő után megint, de mar 20% körül, na majd jött a legmeredekebb 34%!!! Na mondom itt elég volt egyszer feljönni, nem majd még versenyen! J Persze a kerék kapart ki a sár miatt, de mindegy mert jot egy kis lefelé, de a fenyőerdőbe minden gyökér, pihenni nem lehetett. Volt még a palyába két igen technikás lefelé, szerintem ilyenen még nem bringáztam, főleg nem sárban. Igen hátra kellett tenni a súlypontot, hogy ne szaltózzak előre. Először csak nézegettem a lefelét, hogy kellene, meg volt épp egy komplett belga csapat ott, ők is nézegették, de nem értettem mit beszélnek. Kb 2 órát gyakoroltam szombat delután a pályán, hogy másnap minden ok legyen. Du. Megneztük még az XCE német nemzeti bajnokság futamait, ahol jól láthatóan eléggé odatették magukat a versenyzők! Jó volt nézni! A nőknél Sabine Spitz lett a bajnok ! 🙂 Este a hotelbe érve kajálás, majd gyors lefekvés és pihenés. Vasárnap jól ébredtem, pakolás, reggeli és indultunk is a versenyre. A rajtom 14:15kor volt, mert előtte még a nők mentek, amibe kicsit bele is pillantottunk. Elég sokan voltak, majd vegül Gunn Rita Dahle Flesja nyert, Sabine Spitzet megelőzve. Majd indultam is melegíteni. Jól sikerült a melegítés, és időben be is lettünk szólitva a rajtba. Én az utolsó sorban kaptam helyet. 🙂 Na nem baj, innen kellene feljönni. A rajtot jól elkaptam, majd kb középmezőnyig jöttem fel. Sajnos emelkedőn lassan vissza vissza csúsztam. 5 körünk volt. Szerencsére az eső nem esett és lehetett rövidbe menni, de sár, az volt, több mint elég! Korábbi futamoknak köszönhetően jól kijárták a nyomvonalat, amitől még technikásabb lett a pálya. A gyökerek nagyon csúsztak, az emelkedők meg fajtak! 😀 173-as átlagpulzust tekerve a 26. helyen értem célba a 49 nevezett versenyzőből, 1 kör hatránnyal. Elkeseredve nem vagyok, élveztem a versenyt, élveztem a technikás részeket, na meg jól el is fáradtam ! 😀 De ez egy más világ, Fumic elég lazán ment el mellettem. 🙂 Na de, ő profi, én meg egy jó munkás ember vagyok ! 😀 Egyébként élmény volt, lehet máskor is elmegyek egy ilyenre! 🙂
Jövőt illetően, most sorban jönnek a versenyek, megpróbálok mindent megtenni a legjobb helyezésekért! 🙂
A következő verseny után jelentkezem az új élményekkel és tapasztalatokkal! 🙂
Jó tekerést Neketek!
Levi