Az elmúlt napokban a 70. Lengyel körversenyen jártunk, ahol már jómagam (Tomi) 4. alkalommal nézhetem testközelből a profikat. Az útitárs ezúttal is Mazsi volt, akinek ez volt a 3. ilyen kirándulása Zakopane és környékén. Az alábbiakban most ő számol be az ott átélt élményeinkről!
Mi vagyunk azok 🙂
Napokkal az indulás előtt úgy volt, hogy idén nem is lesz Lengyel Körverseny számomra … de aztán mindent latba véve szükségem volt rá és jó hogy így döntöttem!
2013.07.31.
Az indulás napja: kissé stresszes reggel … a 10órai startot be is tartjuk … nagyjából 12óra körül! 🙂 Az időjárás előrejelzés bíztató, a mai napon kissé felhős időt és szárazságot jósolnak. Egy nagyjából 3órás utazás (kényelmesen, több megállóval) után meg is érkezünk Zakopane-ba, de persze közben már jönnek szépen a korábbi évek emlékei, a hosszú mászások, a nagy száguldások lefelé és mindenekelőtt a tökéletes (szinte hibátlan!!) útminőség. A GPS trükközése ellenére egész könnyen megtaláljuk a szállást, ami egy igen csendes és gyönyörű környezetben helyezkedett el … Tomi: „Itt se fog a kamionforgalom zavarni!” 🙂 Kipakolás, gyors kaja aztán pattanunk is a bringára! Egy 1,5 órás „szétnéz-kör„ Zakopane-ban, képben vagyunk! 🙂
50PLN/éj egy ilyen szállás ára (1PLN=72HUF), ami valljuk be nem rossz
Mivel estére igencsak megéheztünk és megszomjaztunk, gondoltuk benézünk a Krupówki-ra egy-két sörre és egy pizzára. El is indultunk, gyalogosan, de némi hiba csúszott az útvonaltervezésbe … sikerült jó nagy kerülőt tennünk! 🙂 Aztán csak megérkeztünk, szokásos bolondokháza a főutcán, végre találtunk is egy jó pizzériát. Nagyon rendben volt a vacsora! Akkor indulhatunk haza … hogy „lejárjuk a kalóriákat” tettünk ismét egy nagy kerülőt a szállásig (ezt sem szándékosan)! 🙂 … de jókedvünk továbbra is töretlen!
2013.08.01.
Reggel kissé „eljárt” lábakkal, de verőfényes napsütésre keltünk, magunkhoz tértünk és elindultunk reggeliért. Gyorsan találtunk boltot, tele minden finomsággal! Vissza a szállásra, raktárak feltöltése, kis pihenő, aztán ebéd és már robogtunk is Novy Targ felé, hogy megnézzük a rajtot! Nagyon jó tempóban haladtunk a főúton, az autósok képesek több száz métert jönni mögöttünk, anélkül hogy kellemetlenül vagy félelemben éreznénk magunkat (az érzés felbecsülhetetlen, minden másra ott a MasterCard!), egy teljesen más kultúra! Minden sínen van, csak a filctollat hagytuk a szálláson … azért csak jó lenne autogramm! Megérkezünk, néhány fotó, a versenyzők már gyülekeznek, de azért csak szétnézünk! Hát ki gurul el mellettünk?? – Fabian Cancellara … nyomás utána, felmegy a buszra, de jön is le, Tomi megszólítja és már készül is a sztárfotó!! 🙂 (Facebook gyanús 😀 )
Tomi és Cancellara 🙂
Nem bírom idegekkel, elindulok valahová filctollért … tuti, hogy „vezettek odafentről”, mert nagyon nehezen, de ráakadtam a hőn áhított papír-írószeres boltra! Épphogy kilépek, látom BMC versenyző, olasz bajnoki szerelésben … nem haboztam, odaléptem, papír híján az egyik kulacsomat nyújtom és boldogan aláírja. Ivan Santaromita volt az, olasz nemzeti bajnok! Öröm mindenkinél, kezdődhet a start!
A regnáló olasz bajnok Santaromita készséges volt
Elrajtol a karaván, beslisszanunk a buszok után … jó érzés úgy tekerni, hogy több száz ember tapsol és szurkol nekünk (is)! 🙂 Szépen visszamegyünk Zakopane irányába, egészen pontosan az egyik frissítőponthoz (Glodowka emelkedő) … az FDJ csapatautóból egy kis szuvenír, majd megpihenünk a SKY autója előtt!
A karaván egyik legszebb autója a Sky csapat Jaguar XF Sportbrake-je
Várjuk a mezőnyt, egyszer csak magyar hang szól hozzánk … méghozzá csapattársunk: Endrész Tamás az! 🙂 Pacsi-Pacsi, megy a duma … fotó, video, sztorik! Mindenki meséli melyik csapat autója tetszik a legjobban, milyen kulacs, táska, sapka lenne a legjobb … a mezőny hamarosan megjön és elrobog (durva tempót mennek felelé is) … sajnos nem termett babér nekünk, így legurultunk Zakopane-ba, hogy megnézzük a befutót.
A norvég bajnoki mezben a szakasz későbbi győztese Thor Hushovd frissít
A csapatbuszok már várják a versenyzőket, ígyhát mi is ezt tesszük! Kivetítőn megnézzük a befutót, Hushovd nyer. Csak jönnek és jönnek a sztárok … Henao, Uran, Wiggins, Basso, Riblon, Nibali, Rebellin … aláírás: Henao, Rebellin.
Sky párbeszéd:
– lelkes szurkoló: „Könyörgöm szóljon Wiggo-nak, erre várok hónapok óta bla-bla-bla … !”
– Sky csapatfőnök: „Holnap is verseny van, a fiúk profi versenyzők!”
– lelkes szurkoló: „De kééérem … bla-bla-bla …”
– Sky csapatfőnök: „A NEM az NEM, egyszerű!”
– Sky csapatfőnök: „Nem focisták vagyunk!!” 😀 😀
Vissza a szállásra, vacsi és pihenés … holnap kemény nap lesz! 🙂
A srác (aki valószínűleg angol volt) nehezen nyugodott bele, hogy nem találkozhat kedvencével 🙂
2013.08.02.
Még szebb idő, a Tátra minden magaslata kristálytisztán látszik … ameddig csak a szem ellát! Jó napnak ígérkezik (a tavalyi esős, hideg időhöz képest mindneképpen)! Reggeli, pakolás, cipekedés … és a legfontosabb momentum, hátra felkerül a 28-as sor!! 🙂 … hisz a Glicarów Górny-ra megyünk (max. meredekség 23%)! Minden készen, be az autóba és nyomás Bukowina Tatrzanska-ba, ahol letesszük az autót és ki a pályára!
A Tátra megérne egy külön beszámolót
Legurulunk a csapatbuszokhoz … készülnek a képek, azonban egy kis hiba … mindjárt lemerül a gép! Vissza a töltőért az autóhoz, majd vissza a csapatbuszokhoz … egy gyors kérdés/kérés az Astana szerelőihez, akik készségesen bedugták a konnektorba! 🙂 … „Only 200euro!!” – nem megéri!! 😀 😀 Vicces olasz fiúk … fél óra töltés, közben elcsípem Nibalit, a kulacs már dedikálva is van!
A mókás olasz szerelők már a záró időfutamra készítik elő a TT bringákat
Nibalit faggatják. Az interjú előtt az Astana sajtósa keményen megszabta a feltételeket a TV-sek számára. Megmondta, hogy mi lehet az első kérdés, majd, hogy minek is kell a háttérben szerepelnie. Mindezt interjú közben árgus szemekkel figyelte
Gyűlik a tömeg, tv, stb … rengetegen várnak rá. Közben elnézünk a SKY buszához, a fiúk már melegítenek, Uran-Wiggo-Henao … majd felmegyünk a rajthoz, Wiggo épp mellettem, nyújtom hát neki a filctollat és egy újabb kulacsot … készségesen aláírja!
Wiggins-ék melegítenek a király etap előtt
Aztán fentebb gurulunk … nocsak-nocsak … Cancellara ismét nem kapkodta el a rajtot, így „oldalról” áll be a mezőny élére! 🙂
Cancellara nem kapkodta el a dolgokat
Szépen elindulunk mi is a mezőny után, beugrunk egy boltba valami harapnivalóért (isteni péksüteményeik vannak) … állunk a bejárat előtt, Tomi látom bogarászik valamivel … egy kültéri hosszabbító! Gyors kupaktanács, majd feldugjuk újra töltőre a gépet egy kicsit!! 🙂 Jófejek ezek a lengyelek … végre elindulunk … kis lejtmenet, majd jöhet a nem túl meredek, de annál inkább elnyújtott emelkedő, a Zab-ra vezető út. Ahol emberek, ott taps és bíztatás fogad, tényleg szuper érzés … imádják a bringásokat … de persze a jó csapatmez és az őrült tempó is kell!! 😀 😀
Az emelkedő tetején újra magyar hangok … Imre Zsolték várták a mezőnyt … mi mentünk tovább, száguldottunk a meredek lejtők felé, azonban az egyik jól ismert helyünkön „kivettek” a rendőrök, pedig még nagyon messze volt a mezőny. Sebaj, szervezésből csillagos ötösök! Mezőny elrobog, indulás lefelé … egy-két helyen minden túlzást nélkülözve kapaszkodni kell a fékbe, mert könnyen beleszaladsz 80km/h-ba! Nagyon élvezetes ilyen környezetben, gyakorlatilag lezárt úton bringázni! Hamarosan megérkezünk a nap fénypontjához … a Glicarów Górny-ra, ahhoz a bizonyos 23%-os emelkedőhöz! Menetközben újra találkozunk Imre Zsoltiékkal … ők még nem jártak erre, így 1-2szóban vázoltuk a rájuk váró dombocskát! 🙂 Végül a tetején találkoztunk, leültünk , beszélgettünk és vártuk a mezőnyt. Eszméletlen hogy mennek fel erre a hegyre … is … 5 alkalommal aznap … és azért a szakasz többi része is tartogat szintemelkedést bőven!
Végül a szakasz végét a célban vártuk meg, ahol a kolumbiai Darwin Atapuma meccselt nagyon Christoph Riblonnal, ám végül lehajrázta őt és övé lett a szakaszgyőzelem, de a sárga trikó Riblonra került.
Kicsit még nézelődtünk, majd este fél 8-kor elindultunk hazafelé. Végre most nem esett az eső, így jól tudtunk haladni és este 10-re haza is értünk.
Hazafelé is szép látvány tárul elénk
Ez a három nap is felejthetetlen élmény lett számomra, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, így ha tehetitek gyertek Ti is jövőre!
Üdv,
Mazsi & Tomi
