Az elmúlt hétvégén a Duna Maraton mellett Peták Leventének köszönhetően Németországban is képviselve volt egyesületünk. Levi jelenlegi lakhelyéltől nem messze vett részt egy Olimpiai-Cross versenye, ahol a felnőttek mezőnyében a 9. helyezést érte el. De, hogy mi is van vele mostanság, és hogy miként alakult a verseny számára, azt az itt olvasható beszámolójából megtudhatjátok:

Sziasztok!
Elég rég jelentkeztem beszámolóval, ami főleg az idő hiányának tudható be. Talán utoljára akkor írtam beszámolót, mikor még Spanyolországban, Fuerteventura szigetén dolgoztam és sikerült egy ottani versenyen 3. helyezést elérnem. Spanyolország után május közepén érkeztem haza kisebb időre.  Az itthoni időmet főleg a tanulás töltötte ki, mivel készültem az angol nyelvvizsgámra, aminek az eredményét még mindig várom. Remélem minden jól fog alakulni. 🙂 Persze mellette nem álltam le a bringázással, és edzettem és versenyeztem is. Sok minden jót sajnos nem tudok írni a versenyzésről. Tarjánban technika miatt lettem 4. Szilváson kihűlés miatt feladtam a versenyt, az időfutam pedig nem fekszik annyira. Amit megemlítenék az az, hogy pályafutásom első hosszú távú maraton versenyén Miskolcon 3. lettem, valamit egy héttel rá jobbnak láttam a kassai maraton rövidtávján versenyezni, amit abszolútban sikerült megnyerni Farkas Jocival .
Kassa után elkezdtem még többet tanulni, és sajnos elmaradozni kezdtek az edzések, mert nem láttam előre, hogy mire is készülök igazán, mert már akkor tervbe volt véve Németországba jövetelem, ami nagyon gyorsan el is jött. 22-én nyelvvizsgáztam és 24-én már jöttem is szüleim segítségével németbe. Köszi!
Így már két és fél hete külföldön lakom. Első hetem igazán pörgősre sikeredett mivel munkát kerestem folyamatosan. Néhány nap után szerencsére találtunk is barátnőmmel egy állást és már több mint egy hete Németország legnagyobb kerékpár áruházának vagyok az egyik kerékpárszerelője. Nem egy álom munka, de kezdetnek jó, valamit mégiscsak kell dolgozni a kenyérért. 🙂 Heti 5 napot melózok és mindezt napi 10-20 óráig. 🙁 Kicsit rossz a beosztás az edzés miatt, de bringával jövök-megyek, szóval a napi 40km megvan! Nem sok, de valamivel több mint a semmi . Szabad napokon tudok többet menni, apropó, tegnap volt szabad napom, de erről később.

Amiről kicsit szeretnék bővebben írni, az az hogy, múlt vasárnap ha már nem tudtam ott lenni a maraton OB-n, akkor mégis csak szerettem volna versenyezni, ami itt kint sikerült is. Itt teljesen más rendszer van mint otthon. Ami a legszembetűnőbb, hogy minden héten van 1-2-3 verseny és lehet választani. Mounti, országút, stb, és mind ez közel!!! Így esett a választás egy cross-country versenyre, ami egy 7 futamos sorozat 4. fordulója volt. Mikor megérkeztünk, kicsit meginogtam. 🙂 Mikor megláttam a rajt utáni emelkedőt, nem akartam hinni a szememnek. Olyan meredek, hogy csak NA! 🙂 Ja és ezt ötször kellett megmászni. Kár, hogy nem volt nálam óram, mert szerintem bőven volt 25% emelkedő. Na de, mondom bringával biztos könnyebb lesz. Hát nem az volt.

Az első körökben sikerült tartani az 5-6. helyet

A rajtunk délután négykor volt, ami után a senior1 és aztán a senior2. Mivel nem volt pontom, így utolsó sorba szólítottak, ami kb. annyit jelent hogy 25-nek lettem behívva. A terv az volt, hogy ezt az első kemény emelkedőt megnyomom egy jó rajttal megpróbálok felzárkózni az élmezőnyhöz. A rajt után jól be is kezdtem és kb 5-nak értem az emelkedő tetejére és kezdtem meg a lejtőzést. Ezt a pozíciót tudtam tartani 2-3 körön keresztül, de a 4. körnél elkezdett érződni az edzés hiánya, és kezdtem vissza csúszni a helyezésben. Végül 9-ként gurultam át a célon. Jó volt újra versenyezni és úgy döntöttem, hogy megpróbálom a következő fordulót is, így végre megint van valami célja a felkészülésnek. A mostani versenyen az elsőtől szerintem nem sokat, 5 percet kaptam. Ezt szeretnem csökkenteni, ami úgy gondolom menni is fog, ha kicsit többet sikerül készülnöm. Ez hamarosan kiderül.

Voltak technikás részek a pályában

De arról, amit fentebb említettem, hogy később! Ma volt szabadnapom, és a munkahelyen sikerült egy bringással megismerkedni, aki elhívott ma tekerni. Hogy is mondjam.. az átlag 55-ös életkort csak én húztam le az életkorommal. 🙂 De!!! Életkoruk ellenére elég jók. Négyen mentünk országúton. Elég szép helyek vannak erre, folyó melletti kerékpárutak nagyon jo minőségben, valamint nagyon szép szerpentinek. Rendezett, tiszta minden. A földek meg vannak művelve stb.. Minden teljesen más, mint otthon. Élvezem a kintlétet, és kezdem egyre jobban érezni magam.
Legközelebb megpróbálok hamarabb jelentkezni és beszámolni a hamarosan következő versenyről. Most barátnőmmel készülünk vasárnap egy szervezett kerékpártúrára, ami 100km felett van, ahol minden résztvevő bringás trikót kap. Valamint  a túra alatt szerviz és frissítő pontok, azután pedig szervezett tészta party vár mindenkire… mindez viszonylag olcsón.
Minden jót és jó tekerést kívánok mindenkinek! Ja és jó felkészülést az XCO OB-ra!!! Ja és Tominak üzenem, hogy azért még én is űzöm az XCO szakágat, csak én ugye jelenleg máshol terhelem a pedálokat! 🙂

Sziasztok!