Az elmúlt hetekben megkezdett sikeres sorozatunkat ma is folytattuk! Három éremmel zártuk a Bánk Terepfesztivált!

Bár az előzetes terveknek megfelelően tegnapi napon is rajthoz álltak volna versenyzőink a Csömöri Bringafesztivál keretein belül megrendezett XCO Magyar Kupán, ám több okból kifolyólag úgy döntöttek, hogy inkább ma versenyeznek egyet a Nógrád megyei Bánk településen megrendezett Bánk Terepfesztiválon, aminek a fő száma a Tereptriatlon Országos Bajnokság volt. A triatlon mellett a szervezők gondoltak azokra is, akik külön bringázni vagy futni szerettek volna, így a mi versenyzőink fantáziáját inkább az MTB mozgatta meg. A bringaverseny a triatlonistáknak kijelölt körön zajlott, ahol 25 és 50km táv várt az indulókra. A maratonra elutazó három ÓKE-s közül Frölich Tomi és Kovács István “Pityikusz” a klasszikus 50-et választotta, még Kiss Gábor “Bean” a rövidebb 25km mellett tette le voksát.

Tomi, Bean és István pózol még a rajt előtt :)

Tomi, Bean és István pózol még a rajt előtt 🙂

A 12 órai rajtban mindkét táv résztvevői egyszerre rajtoltak, ahol több ismerős arc is megtalálható volt a mezőnyben, akik közül talán a legerősebb ellenfélnek a Vitalitás SE versenyzője Ibrányi Attila bizonyult. A rajt után természetesen rögtön az élre állt Attila, de István és Tamás is tartotta a lépést vele, majd negyedikként csatlakozott Vastag Szabolcs, így egy négyes élboly alakult ki, amiből később Ibrányi kivált (tegnap második helyen ért be a csömöri versenyen, így “kicsit” fáradtan állt ma rajthoz”) és a maradék hármas folytatott csatát a dobogós helyezések elosztásáért. István a második kör elején támadott, amit Tamás és Szabolcs már nem tudott átvenni, így őt a célig nem zavarta semmi meg abban, hogy elsőként zárja a versenyt.

Pazar volt a helyszín, amit már többen a Transhungaria Maratonról is ismerhettek

Pazar volt a helyszín, amit már többen a Transhungaria Maratonról is ismerhettek

Mögötte azért zajlottak az események, ahol Tomi és Szabolcs próbálták dűlőre vinni a 2. hely sorsát. Az egyik lejtőn Szabolcs elhagyta kulacsát, majd azért megállva satuféket húzott, aminek az lett a vége, hogy átszállt a kormányon. Szerencsére nem lett komolyabb baja, így folytatni tudta a versenyt. Tamás ekkor a második helyen haladt, ám később elérte a végzet és komoly gyomorproblémák miatt egy rövid megállásra kényszerül, így Szabolcs újra a második helyen találta magát. A végeredmény végül ebben a sorrendben maradt. A Miskolc Maraton után Tomi, így egy újabb bronzéremmel gazdagodott. Rövid távon mint ahogyan már említve is lett, Kiss Gábor képviselte az ÓKE színeket, aki sajnos háromszor is nyomvonalat tévesztett, de így is sikerült befutnia kategóriája 3. helyén, így ezzel a bronzzal már ő is hozzájárult az ÓKE idei éremtáblázatához!

Eredményhirdetés után mindenki happy :) Csak ne kellett volna rá annyit várni :)

Eredményhirdetés után mindenki happy 🙂 Csak ne kellett volna rá annyit várni 🙂

Ki hogy látta?

Pityikusz:

Ahogy kell, már az első mászáson előre álltunk egy páran, hogy megrostáljuk a mezőnyt. Leginkább Ibrányi Attila akciózott, ám mivel ő tegnap versenyzett, így elég fáradtan vállalta a mai napot. Addig addig lószolgatott, még bele nem dőlt saját “kardjába” és egyszer csak leszakadt. 🙂 Innen én és Tomi maradtunk elől, majd nem sokkal később felért ránk az általunk kevésbé ismert Vastag Szabolcs, aki az egyik gazos, füves lejtőn elgurult tőlünk, amit csak hosszas erőfeszítés után tudtunk ledolgozni. Végül az első kört hárman fejeztük be, de a másodikra való kimenetelnél a hosszú emelkedőn támadtam ami meg is hozta gyümölcsét és eltudtam szakadni a többiektől és saját tempóban továbbmenve elsőként fejeztem be a versenyt! 🙂

Tomi:

Az első körben elég jó tempóban haladtunk, köszönhetően Ibrányi Attilának, aki bár kevésbé volt fitt, azért próbált minket leszakítani. Szerencsére ez ma nem ment neki, így maradtunk mi elől. A második körre kimenve láttam, hogy István támad, így én meg sem próbáltam elszakadni, vagy vele menni, nehogy még felhúzzam Szabolcsot rá, így inkább mögötte tempózva próbáltam őt kizökkenteni az üldözésből. Kezdtem is rajta látni, hogy lassul, illetve fárad. Ennek meg is lett az eredménye, mert az egyik lejtőn kiesett a kezéből a kulacs, amiért ő satuféket húzott és átbillent a kormányon, ezzel engem majdnem elkaszálva! Szerencsére sem neki sem nekem nem esett bajom, így másodikként haladtam tovább. Gondoltam, hogy innen már senki nem veszélyezteti ezt a helyezést, de egyszer csak elkezdett nagyon forgolódni a gyomrom, így kb. 10km-rel a vége előtt megállni kényszerültem (egy napraforgó tábla szélén 😀 )! Szabolcs ekkor úgy húzott el mellettem, hogy észere se vett. Miután kicsit helyrezakkantam üldözőbe vettem, de minden erőkifejtésnél egyre rosszabb lett a gyomrom, így meg kellett elégednem a 3. hellyel. :/ A történetem pedig úgy kerek, hogy sajnos a múlthét végén sikerült egy kellemes fül és foggyulladást összeszednem, amire egy hétig antibiotikumot szedtem, így valószínűleg annak is köszönhető, hogy így kikészült a gyomrom, na meg legtöbb maratonon kapott (H5) zseléket most “lőttem” el, ami szintén okozhatta ezt a felfordulást. 🙂 Remélem július 6-án a Duna Maratonon ez nem fog előfordulni! 🙂  

Share Button